31. Fejezet - "Hogy mi?!"

 Halk beszéd szűrődött be az ajtón keresztül. Reggeli napnak sugarai, mint mindig fényesség áradt be a szobába. Álmosan a hátára fordult és a plafont kezdte el bámulni. Szemeit megdörzsölve hallgatta a kinti beszédet. Felismerte barátnője hangját és próbálta értelmezni a szavakat. Valószínűleg telefonált valakivel, de percekkel később már az ajtó kezdett el nyikorogni. Stella rögtön tekintetét a hang irányába vezette és kíváncsian pislogott az éppen érkező Freya-ra.

30. Fejezet - Érzelmek

 Stella megszólalni nem tudott. Meglepődött, amikor egy igazán ismerős hang szólt bele a készülékbe. Még inkább nagyobb érzelmi katasztrófa következett be, amint kimondta azt a két egyszerű szót, melynek borzalmasan nagy súlya van. „Nagyon hiányzol!”. Csak ez a mondat csengett a fejében. Akárhogyan is szerette volna elkerülni a vele való beszélgetést, nem igazán sikerült. Nem csaphatta rá a telefont, vagy küldhette el egy melegebb éghajlatra. Az nem ő lenne.

 - Luke? – A szavak összekeveredtek a fejében. Egyetlen egy értelmes mondatot sem tudott volna kinyögni. Kérdések ezrei sorakoztak a fejében, amikre a választ még nem tudta, de volt egy sejtése. Az nem ma lesz.