02. Fejezet - Üzenet

 „Kedves Írónő!

 Olvastam hosszadalmas irományainak minden egyes részét és igazán remekül fogalmazta meg a dolgokat. Szeretnék gratulálni hozzá! Amennyi érzelem kavarog a sorok között azt teljesen átérzi az olvasó is. Bárhol is tanulta ki ezt, vagy rejlik magában ez a képesség ön egy igazán tehetséges író és a jövőre tekintve nagy sikere lesz.

01. Fejezet - Meglepettség

 Egy hétfői reggelen korán kelve ugrott ki az ágyból Stella remek kedvvel és kicsattanó energiával, amint mezítelen talpa érintkezett a hideg parkettával kellemetlen érzés töltötte el testének minden egyes szegletét, de nem törődve vele lépett ablakához, hogy a függöny széthúzása után friss levegőt engedhessen be. Londoni napnak reggeli sugarai jártak át a szobán ezzel megvilágítva hófehér falakat, melyek különböző árnyalatokban mutatkoztak meg.

 Telefonja halkan dalolva jelzett, melyen ismerős csengőhang szólt. Az éjjeliszekrényhez sétálva vette kezébe a készüléket, majd számára kedves név állt a képernyőn így a zöld gombot félrehúzva tartotta füléhez mobilját.

00. Prológus - A kezdetek

Hola drága bogyóim!

Meghoztam nektek a Beléd szeretve című történetem prológusát, ami a címből is kiderül... Nem akarok hosszadalmasan beszélni, de ami lényeges, hogy ennek a történetnek lesz angol verziója, ha kedvetek támadna angolul olvasgatni, akkor a Tumblr. blogon megtekinthetitek. A Trailer első változatát már megtekinthetitek YouTube csatornámon, mely szintén magyar és angol változatban van fent!

Nem is húzom tovább az időt!

Jó olvasást!

-------------------------------------------------------------------

- Freya! Mondtam, hogy ma nem! – Emelte fel hangját Stella, miközben próbálta elmagyarázni barátnőjének, ma nem éppen van olyan kedvében, hogy kamera elé álljon, de ezt nem tudta felfogni.

 - Értem, amit mondasz, csak megígértem, hogy ma te is velem leszel. – Kiskutyaszemekkel akarta minél jobban meggyőzni őt, és ez volt a gyenge pontja, ha így néztek rá nem tudott ellenállni. Stell nem akart oda nézni, de végül nem tudott uralkodni magán és felsóhajtva megadta magát. – Éljen! 5 perc és kezdünk. – Emelte fel mutatóujját és kiviharzott a lány szobájából. Stella hátradőlt ágyán és a plafont kezdte el bámulni, közben barna hajával babrált. Nem értette, hogy miért is olyan fontos neki benne lennie abban a videóba, de talán csak kíváncsiak rá, vagy Freya csak segíteni akar rajta, ezzel is több olvasót szerezve…

Jelentkezem! #Új történet

Hola!

Ma megérkeztem egy kis ízelítővel, ami remélem, hogy kíváncsivá tesz benneteket! Nagy örülök, hogy az előző történetemet 11 feliratkozóval és 28.448 látogatóval zárhattam! Nagyon köszönöm annak a pár embernek, akik kommenteltek, remélem, hogy a következő történet még izgalmasabb lesz és többen fogják olvasni, talán még a kommentelők száma is növekedni fog! Mindenesetre tényleg nagyon hálás vagyok, hogy 2 éve írhatom a blogom nektek! Külön nagyon nagy hálával tartozom Roxana-nak és Angel S.-nek, akik elvállalták a design átalakítását és csodákat műveltek vele! 

DE!

NEKTEK TARTOZOM HATALMAS KÖSZÖNETTEL DRÁGA OLVASÓIM!

TI VAGYTOK AZ ÉN KIS DRÁGA BOGYÓIM!

SZERETLEK TITEKET!

De már nem fecsegek tovább... itt van egy kis tartalom a következő "fanfiction"-ből. Igaz, hogy nem terveztem nekiállni egy újabbnak, de annyira megjött a kedvem, mikor eszembe jutott a történet, hogy az-az ember, aki az egyik főszereplő tökéletesen illik bele! 

Epilógus

Reggeli napnak sugarai utat törve maguknak éles, szinte vakító fénnyel töltötték be a szobát, ahol a békésen alvó Lexie feküdt, de már nem olyan sokáig. Ahogy világosodott egyre jobban zavarta szemét a világosság, így lassan kinyitva azt, ezzel hozzászokva a fényhez ült fel az ágyon és tekintett körbe. Furcsállva pillantotta meg a mellette lévő üres helyet, ahonnét barátját hiányolta. Egyedül érezte magát, de gondolatai mégis máshol jártak, de az ajtó nyitódott melyen a kedvesen mosolygó, igazán sexy fiatalember lépett be egy tálcával a kezében.

 - Jó reggelt életem! - lépkedett egyre közelebb Harry majd csatlakozva szerelméhez helyezte a kezében lévő reggelit a lány ölébe. Édes csókot lehelve ajkaira húzta ismét mosolyra a száját. - Hogy aludtál?

30. Chapter

 - Mi bánt ennyire? - kérdezte Harry a lánytól, aki már saját lábán állva merengett a távolba az ablak előtt. Szerelme hangját meghallva eszmélt fel, hogy gondolataiba merülve nem figyelt semmire, bár a kérdést tisztán értette. Felsóhajtott, majd a fiú felé fordult, aki szemeiben már nem csak egy híres hősszerelmes "kisfiú", hanem egy érett férfi, aki bármire képes!

 - Tudod elgondolkoztam, hogy mi lesz ezek után? Normális életet élhetünk vagy újra valami rosszba keveredek és magammal rántalak... Nekem ez nem menne... - gondolt bele, ha megint minden a feje tetejére áll. Mi lesz akkor? Újabb fájdalom, szenvedés, de akár egy boldog pár szétszakítása is lehet a következménye.