29. Chapter

 A gyenge lány minden erejét bevetve kúszott tovább a fűben, mikor hangokra lett figyelmes. Feltekintett és a szirénázó rendőrautóra lett figyelmes. Tudta, hogy most mindennek vége, megmenekül és Harry vigyázni fog rá, de amint leparkolt a kocsi nem várt dolog történt. Mark a lányhoz lépett majd erőszakosan húzta fel a földről és fogta le miközben egy fegyvert szorított Lexie fejéhez. Harold ugrott ki a kocsiból először és rohant a férfi felé dühösen.

 - Állj meg Styles! – kiáltott rá – Ha egy lépéssel is közelebb jössz, az a drága barátnőd életébe fog kerülni! – és egy ördögi vigyor terült szét arcán. Lex csak mozdulatlanul küzdött, hogy talpon maradjon, de ha Mark elengedte volna összeesett volna gyengeségtől. Harry csak rémült arccal bámulta barátnőjét, miközben gondolkozott, hogy mi tévő legyen ebben a helyzetben.

28. Chapter

 „Fogalmam sincs, hogy kinek higgyek és kinek ne… Mindenki mást mond, de ami biztos, hogy az a rohadék még mindig fogságban tartja az én életemet! Ha találkozom, azt biztos, hogy megemlegeti!” – dühöngött Harold idegesen a fotelben ülve. ujjait tördelve merengett a távolba vagy éppen az előtte heverő mobilkészüléket illetve a csodás barátnője által készített remekműveket. Hihetetlen, hogy mennyire rossz most arra gondolni, hogy az égvilágon nem fog történni semmi, minden jóra fordul és az élet csak szép lesz, de sajnos ez nem így van. Bármennyire is erőlködik, nem megy, csak jobban felidegesíti magát ezzel Harry, olyankor pedig tör, zúz mindent, ami a kezébe kerül. A rémisztő természete megmutatkozik.

27. Chapter

Minden sötétségben, sajgó fej és végtagok, de ami a legjobban aggasztotta, az a nagy csend… A lány nem hallotta szerelmének mélyen csengő hangját, aki nap, mint nap biztatja, hogy ne adja fel. Ez mindig is mélyen meghatotta, de akármennyire is szeretett volna védelmező ölelésébe bújni, nem tudta megmozdítani se karját se lábát, így szemeit sem tudta kinyitni, hogy a gyönyörű smaragdzöld szemekbe pillantson.