Miért vagyok én itt?
Hirtelen ötlet volt, hogy én itt a nyilvánosság előtt megmutassam, hogy mire is vagyok képes... Eleinte csak fogtam egy papírt és egy tollat majd, ami eszembe jutott azt leírtam. Majd gépem elé ülve kezdtem el írogatni immár hosszabban.... Édesanyám ezt meglátta és bele-bele olvasgatott és, ha ő nincs, akkor talán soha nem lennék itt... Hiszen egy félénk, érzékeny lány vagyok, aki erősnek mutatja magát, de legbelül nem az.... Viszont van egy másik felem, aki képes az ellenkezőjét mutatni a valóságnak....
Hogy ki vagyok én?
Egy fiatal lány Magyarország valamely pontjából. Heni a becses nevem. Nem érzem magam egyáltalán felnőttnek, de gyereknek sem... Megmagyarázhatatlan....
Szeretek élni ott, ahol most, de szívesen utaznék, látni szeretném a nagyvilágot, hogy lássam mennyire nehéz máshol. Imádom a változásokat látni az életben, de a szemeim előtt filmként pereg végig.
Vajon egy furcsa képesség rejtőzik bennem?
Bármi, amit elképzelek olyan meseszerű és csodálatos, de az a valóságban mind csak borzalom és érzelem mentes történések. Minden áron egy történetbe szeretnék csöppenni, melyben minden jó és szép. Ezért is olvasok (sajnos idő miatt keveset) és írok egyfolytában. Igaz, itt nem látszik, hogy írnék... de mint minden történetnek idő kell, hogy a legtökéletesebb legyen. Ne csak az író legyen elégedett a munkájával, hanem az olvasó is a fellegekben érezze magát és újra meg újra olvassa el és mondja azt, hogy zseniális az egész!
Hogy miért gondolom ezt?
Azért, mert jómagam olvastam rengeteg blogot, melyek egytől-egyig a tökéletességet felülmúlta! Nagyon tudok gratulálni azoknak az íróknak, hisz tényleg egy vagy akár több zseniális történetet hoztak össze... de egy blog nem csak arra jó, hogy felrakhass bejegyzéseket illetve történetek... hanem arra, hogy barátokat szerezzünk vele! Nekem sikerült! és boldog vagyok, hogy annak mondhatom őket! Bár személyesen nem ismerem őket, mégis barátaimként szeretem őket!
