Hola drága bogyóim!
Meghoztam nektek a Beléd szeretve című történetem prológusát, ami a címből is kiderül... Nem akarok hosszadalmasan beszélni, de ami lényeges, hogy ennek a történetnek lesz angol verziója, ha kedvetek támadna angolul olvasgatni, akkor a Tumblr. blogon megtekinthetitek. A Trailer első változatát már megtekinthetitek YouTube csatornámon, mely szintén magyar és angol változatban van fent!
Nem is húzom tovább az időt!
Jó olvasást!
-------------------------------------------------------------------
- Freya! Mondtam, hogy ma nem! –
Emelte fel hangját Stella, miközben próbálta elmagyarázni barátnőjének, ma nem
éppen van olyan kedvében, hogy kamera elé álljon, de ezt nem tudta felfogni.
- Értem, amit mondasz, csak megígértem, hogy
ma te is velem leszel. – Kiskutyaszemekkel akarta minél jobban meggyőzni őt, és
ez volt a gyenge pontja, ha így néztek rá nem tudott ellenállni. Stell nem akart
oda nézni, de végül nem tudott uralkodni magán és felsóhajtva megadta magát. –
Éljen! 5 perc és kezdünk. – Emelte fel mutatóujját és kiviharzott a lány
szobájából. Stella hátradőlt ágyán és a plafont kezdte el bámulni, közben barna
hajával babrált. Nem értette, hogy miért is olyan fontos neki benne lennie abban
a videóba, de talán csak kíváncsiak rá, vagy Freya csak segíteni akar rajta,
ezzel is több olvasót szerezve…
Az ágyról felkelve sétált a tükör elé, hogy
megpillanthassa magát, nem e borzalmasan fest, de akármennyire is akarta
elhinni azt, hogy szép, sosem tudta. Szinte utálta magát, a testét, bár
öltözködési stílusával teljesen meg volt elégedve, hiszen egyszerű, de mégis
hozzá illik! Most csak egy laza fekete testhez simuló fekete nadrágot viselt,
mely kissé szakadt és hozzá egy hozzá passzoló Nirvana felsőt, viszont
visszatérve utálatához, bármennyire is küzdött, hogy olyan vékony lehessen,
mint barátnője, nem sikerült. Mindig is egy telt alkatú lány marad, aki nem
kell senkinek sem, akármennyire is hiteti el magával ezeket, nem biztos, hogy a
sors nem úgy hozza majd, hogy valakibe majd csak úgy belebotlik, de nem időzött
tovább. Megigazította haját és bólintva egyet tükörképének indult meg barátnője
szobájába, aki már lázasan készülődött a nagy alkalomra, hiszen most mutatja be
nézőinek, rajongóinak legkedvesebb barátnőjét, akiről rengeteget mesélt és ezt
Stell is tudta, hiszen rendszeres nézője volt barátnőjének vagy éppen ott ült a
közelbe és néha-néha megszólalt, de most nem így lesz. Ma kamerák elé kerül így
felfedve kilétét, amit eddig rejtegetett.
Lehuppant az ágyra, majd várta
míg Freya befejezi a fontosabb teendőit és elindítva a kamerát csatlakozott
mellé. Stella egy aprónyit feszülten érezte magát, hiszen soha nem csinált még
ilyet, de barátnője megfogta kezét és bíztatóan mosolygott rá, ami kisebb
lendületet adott neki.
- Sziasztok! – Már majdnem üvöltötte a
kamerába. – Mint ígértem ma csatlakozott hozzám kedvenc írónőm, aki egyben a
legjobb barátom is!
- Hello. – Kicsit bátortalanul intett, majd
miközben Freya belekezdett a fecsegésbe addig egy aprócska papírt nyomott Stell
kezébe, melyen egyetlen szócska szerepelt: „Interjú”, csak annyit jelzett, hogy
a mai videó témája Ő lesz. Elmosolyodva tekintett a kamerába, majd kezdetét
vette a hosszadalmas faggatás, amit interjúnak lehet nevezni, bár amilyen
bátortalanul indult egyre inkább érezte úgy, hogy kezd feloldódni.
Az idő elteltével befejezték hosszadalmas
munkájukat, majd egy hatalmas mosollyal meg az elmaradhatatlan szlogennel
köszöntek el és állították le a felvételt. Vidáman egymásra tekintettek majd
egyenesen megrohamozták a konyhát, hiszen ennyi beszéd után teljesen
kiszáradtak.
- Hogy te mennyit tudsz beszélni?! – Kortyolt
bele italába, miközben barátnője reakcióját várta. Freya ennek hallatán
félrenyelve köhécselt majd szúrós tekintetét Stella-ra emelte.
- Most ezt bóknak vagy sértésnek vegyem? –
Kérdezte miközben kuncogó lányra figyelt majd pedig magára hagyta. Poharával a
kezében egyenesen az erkély felé indult majd az ajtón kilépve csapta meg London
kissé hűvös szele, persze kedves barátnője szorosan a nyomában volt és
mindketten a korlátnak támaszkodva figyelték a forgalmas várost. – Egy álmom
vált valóra! – Ejtette ki eme szavakat Freya, majd oldalra pillantva értetlen
szempárral találkozott. Elnevetve magát megrázta a fejét majd szabad kezét
Stella-éra tette. – Hogy a legjobb barátnőmmel oszthatom meg napjaimat te kis
butus! – Kacsintott majd pedig szorosan magához ölelte a lányt. Ennél meghatóbb
szavakat még sohasem hallott egyetlen szerettétől sem így a sós könnyeket nem
tudta visszafojtani, utat törtek azok és csendes, boldog zokogásba kezdett.
A nap további részében a videó megvágása és
közzététele után közös programokat szerveztek. Beültek kedvenc kávézójukba, ami
egyben munkahelyük is, körbetekintettek a városban vagy éppen filmet néztek.
Remekül szórakoztak, még így is, hogy néha hajba kapnak kisebb dolgokon.
Imádják és támogatják egymást legyen szó bármiről, ők ott vannak egymásnak,
jóban és rosszban… Ennél több nem is kell.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése